Kiváló szezonban volt részünk, és köszönetet mondok annak a sok embernek, akik segítségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy nagyon pozitív tapasztalat legyen. A dobok, éneklés, tapsolás és természetesen a csokoládédobálás új és szórakoztató élmény volt számomra.

 


Pár héttel a szezon kényszerű lezárása után úgy gondolom, itt az alkalom arra, hogy elmondjam gondolataimat a kiváló szezonról, amelyben részünk volt, és köszönetet mondjak annak a sok embernek, akik segítségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy nagyon pozitív tapasztalat legyen.

Szeretnék köszönetet mondani a nagyszerű, szenvedélyes hazai szurkolótábornak és azoknak a szurkolóknak is, akik az idegen pályákon támogatták a csapatot, mindent beleadva. Ez valóban hozzájárult a csapat energiaszintjéhez, erejéhez. A dobok, éneklés, tapsolás és természetesen a csokoládédobálás új és szórakoztató élmény volt számomra. És köszönöm azoknak is, akik rám dudáltak az autóikból a városban, és integettek, jelezve a biztatásukat, amikor a pálya felé sétáltam. 

Köszönetet mondok
- a csarnok munkatársainak, akik nehéz körülmények között is mindig megtették a legjobbat ami tőlük telt;

- a szakmai stábnak, „Big Joe”-nak és „Floyd”-nak (Gál Csaba és Székely László), akik lelkesen és kitartóan végezték a feladatukat, hogy jobbá tegyék a közös munkát minden nap;

- külön köszönet jár segítőmnek, Christopher Hamell-nek munkájáért, hozzáértéséért és barátságáért;

- az egészségügyi személyzetnek, akik velünk voltak minden meccsen, bármilyen hideg is volt a csarnokban;

- a Pálya Bisztró személyzetének, akik az élelmezésünkről gondoskodtak, és megszerettették velem a leveseket;

- az Astoria szállodának és étteremnek az ott dolgozók kedvességéért, barátságáért és gondoskodásáért, amelyet az egész szezon során érezhettem;

- a csapatbuszt vezető sofőröknek (Zolly, Al és Steve, ahogy én nevezem őket), hogy mindig időben és biztonságban elvittek minket az edzésekre és mérkőzésekre;

- a szponzoroknak, támogatóknak, akik segítették a klubot, hogy összeálljon a jégen egy olyan csapat, amelyre mindannyian büszkék lehetünk;

- a játékosoknak, akiknek kemény munkája, lelkesedése, szelleme és szenvedélye miatt minden nap jó kedvvel dolgozhattunk. A fiúknak még köszönöm, hogy elfogadták azokat a beceneveket, amelyeket én adtam számukra;

- a Gyergyói Hoki Klub vezetőinek és az menedzsmentnek, akik támogatása és erőfeszítései nélkül nem lett volna lehetséges, amit együtt elértünk .

Köszönetet mondok még a Fox Hockey Klub női jégkorongcsapatnak is azért, hogy barűtaink lettek és azárt, hogy lehetővé tették, hogy én és Cristopher azt is csinálhassuk, amit legjobban szeretünk: a jégkorong tanítását.

Óriási szezonunk volt:

- döntőt játszottunk a Románia Kupában
- 8–0-ás veretlen középszakasz
- a klub történetének első sikerrel megvívott Erste Liga rájátszás párbaja (7 meccs után)

A fogadtatásunk, az ünneplés a város végén a benzinkútnál: lenyűgöző érzés, felejthetetlen élmény.


Még egyszer köszönöm mindenkinek a szurkolást, támogatást ennek a nagyszerű szezonnak a végén, amely örömteli és pozitív tapasztalat marad számomra. Hálás vagyok érte.
Hajrá Gyergyó!

Tisztelettel,

Malcolm Cameron