Több, mint 100 Erste Liga-mérkőzéssel a háta mögött, utánpótlás válogatott rutinnal érkezik Gyergyószentmiklósra Ravasz Csanád. A fiatal, de máris sokat látott játékos motiváltan vág neki az új fejezetnek: fejlődni akar, trófeákat nyerni – és méltóképp képviselni a piros-fehér színeket. Az alábbi interjúban beszélt a múltjáról, céljairól és arról is, mit üzen a gyergyói szurkolóknak.

Nem ismeretlen számodra a GYHK világa, többször játszottál ellenfélként a csapatunkkal. Milyenek voltak azok a mérkőzések belülről?
Mindig nagyon nehéz volt a GYHK ellen játszani, főleg Gyergyószentmiklóson. Egy olyan ellenfél volt számomra, amely ellen mindig szívesen játszottam mert tudtam, hogy ők is és mi is mindent megteszünk a csapataink érdekében, hogy meccsről meccsre jobbak legyünk. Hogyan írnád le saját játékstílusodat? Te mit tartasz a legnagyobb előnyödnek a pályán? Én egy komplex játékosnak tartom magam, védekezésben és támadásban egyaránt. Szerintem az egyik legnagyobb erősségem, hogy bárhol is kell játszanom, megtalálom a helyem a pályán. Nem emelnék ki egyetlen előnyt sem, inkább úgy fogalmaznék: több területen is hasznos tudok lenni, és ezeket próbálom minél magasabb szintre fejleszteni.
A BJA színeiben fontos tapasztalatokat szereztél, több mint száz Erste Liga-meccs van mögötted. Melyik volt eddig a legemlékezetesebb mérkőzésed?
Igen a BJA talán az egyik legfontosabb állomás volt az eddigi életem során nagyon sokat köszönhetek nekik. Két mérkőzést emelnék ki: amikor megnyertük a magyar bajnoki címet, illetve azt a meccset, amelyen megszereztem az első Erste Liga-gólomat. Ez a két mérkőzés felejthetetlen számomra. A magyar korosztályos válogatottakban is meghatározó szereped volt, U20-as csapatkapitányként is. Mit jelentett számodra ez a felelősség? Nem volt új dolog ez számomra hiszen még az Angers-i U18-as világbajnokságon is csapatkapitányként vettem részt. A címeres mez mindig ugyanazt jelentette számomra: hogy megtegyek mindent az országért és azt úgy képviseljem, hogy büszkék legyenek rám. A csapatkapitányi szerep csak egy ráadás volt, amely felelősséggel járt – de sosem tekintettem tehernek. Inkább plusz motivációt adott.
Milyen célokat tűztél ki magad elé a következő szezonra – egyénileg és csapatszinten?
Egyénileg legfőképpen fizikálisan szeretnék fejlődni de közben a játék minden egyes területén is szeretnék előre lépni. Csapatszinten pedig szeretném a lehető legtöbb trófeát hazavinni az új pályára. Ki a példaképed, akihez hasonlítani szeretnél? Nincs konkrét példaképem a jégkorongban, bár sok NHL-játékos inspirál a játékával. De ha ki kellene emelnem valakit, a szüleimet említeném – hétköznapi emberek, akik valódi példaképeim.
Hogy látod, miben tud neked segíteni a Gyergyói Hoki Klub szakmai stábja és az itteni közeg a fejlődésben?
Úgy gondolom, minden adott lesz a fejlődésemhez: új pálya, edzők, csapattársak, akiktől sok új dolgot tanulhatok. Most már csak rajtam múlik, hogyan élek a lehetőségekkel.

Mit üzensz a gyergyói szurkolóknak, akik várják, hogy lássanak téged a jégen?
Azt üzenem hogy mindig tartsanak ki a csapat mellett és töltsük meg az új jégcsarnokot gyergyói nótákkal!