A csapatunk tavalyi átalakítása meghozta az eredményét: bronzérmesek lettünk az Erste Ligában, és a gyergyói jégkorong történetének második ezüstjét szereztük a romániai bajnokságban. A legsikeresebb szezonunk volt ez, és ha az a betegséghullám ne jött volna… De a legfontosabb, hogy felépült az a csapat, amelytől jövőre várhatunk igazán eredményt.

Mi lett volna ha… Ne is folytassuk ez a mondatot, mindannyian tudjuk, hogy miként ért véget a gyergyói hokitörténelem legsikeresebb szezonja. Egy Erste Liga bronzot, és egy romániai bajnoki ezüstöt sokan aláírtak volna a 2021-2022-es szezon előtt, de így még igazán örülni sem tudtunk ennek. Több volt ebben a csapatban. Hogy látta ezt a vezetőség, kérdeztük László Zoltánt a Gyergyói Hoki Klub alelnökét és Bereczky Szilárd menedzsert.

László Zoltán: Összegzésképpen és röviden a lényeg: a múlt évben megléptük azt a lépést, amit meg kellett tenni ahhoz, hogy odaérhessünk, amit a GYHK indulásakor kitűztünk, és amiért már négy éve dolgozunk: az Erste Liga legjobb csapatai közé kerüljünk. Nem volt könnyű döntés, olyan játékosoknak kellett megköszönjük az addigi odaadását, akik sok évig cipelték a gyergyói jégkorong szekerét. Senkinek nem engedtük el a kezét, mindenkinek munkát ajánlottunk a klubnál. Voltak, akik nem fogadták el, de a többség ma is a Gyergyói Hoki Klubnál dolgozik a szakmai stábban vagy az utánpótlásnevelésben.

Bereczky Szilárd: Mielőtt ezt a lépést megtettük volna, a vezetőség Szilassy Zoltán edzővel már az új csapat építésén dolgozott. Hoztunk olyan játékosokat, akik az Erste Ligában a legjobbak közé tartoznak, mint például Brance Orbánt, Chris Bodót, Vincze Pétert, vagy Trancă Danielt, és számíthattunk arra, hogy itt is hozzák majd a klasszisteljesítményt, és hazahívtunk olyan fiatalokat, mint Császár Hunor, Demeter Arnold, Sárpátki Tamás, Vincze Gergő és mások, akikről tudtuk, hogy akár már az első piros-fehér szezonjukban erősségeink lehetnek, de hosszú távon is meghatározó egyéniségei lehetnek a gyergyói jégkorongnak. A még hiányzó láncszemeket olyan légiósokkal egészítettük ki, akikben szintén nem kellett csalódnunk, elég, ha Rasmus Rinnét, vagy Matias Haaranent említjük.

Számítottunk arra, hogy jönnek majd a győzelmek, de túl is teljesültek az elvárások az alapszakasz győzelmi sorozataival, vagy azzal, hogy Brassót 4-0-al ütöttük ki, majd az Erste Liga elődöntőben, a Fradi ellen  is 1-1-el jöttünk haza. Ekkor azonban jött a betegség… Elégedettek lehetnénk, amit emberként megtehettünk, azt mindenki megtette, de erre senki sem lehetett felkészülve.

A múlt év volt az, amikor a Gyergyói Hoki Klub komolyabban kezdett foglalkozni az utánpótlás-neveléssel. Ez mennyire hozta meg a várt eredményt?

Bereczky Szilárd: Azt tudni kell, hogy a GYHK megalakulásától kezdve folyamatosan támogattuk a fiatalokat felszerelésekkel, Peter Bolin mentoredző szerződtetésével például. Azonban úgy láttuk, nincs egy olyan szintű átgondolt szakmai munka az utánpótlásban, amire hosszabb távon alapozni lehetne a felnőtt csapat mindig szükséges fiatalítását. Sokan elmentek más klubokhoz már nagyon fiatalon, és még többen hagyták abba, mire felnőttek volna. Az okokba most ne menjünk bele, nem vitákat akarunk gerjeszteni, hanem megoldásokat találni a problémára.

A múlt szezonban edzőket biztosítottunk a csapatokhoz, és együttműködve a Sportiskolával és a Székelyföldi Jégkorong Akadémiával, elkezdtük újjászervezni az utánpótlás-nevelést. Csakhogy hiába van bármilyen szakmai munka, ha nincs megfelelő versenyeztetés. U14-es korig ez rendben van, a Jégkorong Erdély Liga megfelelő keretet ad ehhez, a bajok később jönnek. A Román Jégkorong Szövetség mindössze az U16-ban és U18-ban szervez korosztályos bajnokságot, ahol épp olyan káosz volt (ha nem nagyobb), mint a felnőtt román bajnokságban vagy a kupában. Nincs az az edző, aki normálisan fel tud készíteni egy csapatot egy-egy sorsdöntő meccsre, ha egyik napról a másikra változik meg a program, kiírás, lebonyolítás, egy szabály a szezon elején még érvényes, a végén már nem. Nagyon bízunk benne, hogy jövőre már jobb lesz a helyzet ebben a tekintetben is.  5-6 U18-as fiatalnak lehetőséget adtunk arra is, hogy a GYHK színeiben megmutassa magát a felnőttek között is. Ezt mindenképpen folytatni fogjuk, és lesz közülük, aki a következő szezonban már biztosan GYHK játékos lesz. A Sapientia U23 csapatában játszó fiatalokkal is szerződést kötöttünk, azt majd az edző dönti el, hogy ki kap lehetőséget közülük az Erste Ligában, vagy ki kerülhet fel a GYHK csapatába a következő szezonban.

Terveztük, hogy a 2022-2023-as szezonban létrehozunk egy U21-es csapatot, akik a magyar korosztályos és a romániai felnőtt bajnokságban indultak volna, de sajnos ezt a projektet tolnunk kell még egy évet. Dolgozunk rajta, hogy ez megtörténjen.

Az idei év újdonsága volt a Jég-Vi-Har mozgalom létrejötte. Ők is az utánpótlás-nevelést tűzték ki célul. Milyen velük az együttműködés?

Bereczky Szilárd: Ez egy érdekes helyzet. Még a múlt nyáron több órán át beszélgettünk a mozgalom fő kezdeményezőjével, jeleztük, hogy jónak tartjuk az elképzelésüket, de nem egymás ellenében, hanem csak együttműködve lehet sikeres a gyergyói hoki jövőjének megalapozása. Sajnos, ezt követően nem hívtak meg egyetlen egyeztetésre sem, és mivel nem volt ilyen jellegű közös gondolkodás, egy csomó félreértés és megosztottság keletkezett a Gyergyó-medencei jégkorong-közösségben.

László Zoltán: Tudunk róla, hogy voltak, akik úgy adtak támogatást a mozgalomhoz, hogy úgy hitték, a GYHK ennek a kezdeményezője, hogy mi vagyunk számonkérhetők érte. Mi pedig nem is tudtunk erről. Ez nem egészséges helyzet. Mi nyitottak vagyunk a közös munkára, nagyon is fontosnak tartjuk a falusi hokit, hiszen sok tehetség kerül ki a falvakból. Szerveztünk is toborzókat, el is kezdtük a munkát több faluban. Mi úgy gondoljuk, hogy a Gyergyói Hoki Klub lehet az, aki képes összefogni, megszervezni és hosszú távon átgondolt, megfelelő szakmai hátteret biztosítani ehhez. Jó, ha mindenki megszervezi a maga hagyományos falusi hokikupáját, de nem lehet az a lényeg, hogy melyik falu győzi le a másikat, hanem az, hogy olyan fiatalok nőjenek fel, akik a gyergyói jégkorong jövőjét jelenthetik, vagy akár magasabb szintre is elérhetnek. Itt pedig kiemelten fontos a „gyergyói” szó, hiszen ez nem csak Gyergyószentmiklós érdeke, hanem az egész medence sportjáról szól, a GYHK is az egész régiót képviseli. Az utánpótlás-nevelés csakis összehangoltan működhet jól, ezt kell megoldanunk közösen, minél hamarabb.

 

Ilyenkor, nyár elején már mindenki a jövőt kutatja. Milyen csapata lesz a Gyergyói Hoki Klubnak a2022-2023-as idényben, mik a célok?

László Zoltán: Az Erste Ligában egy új helyzet áll elő következő szezontól. Bevezetésre kerül a pontrendszer. Mi nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert nemcsak jónak tartjuk a keretünket, de tökéletesen meg is felel a pontrendszer követelményeinek. Természetesen elégedettek vagyunk a szakmai munkával, így Szilassy Zoltán edző és stábja folytatja a munkát a 2022-2023-as idényben is a Gyergyói Hoki Klubnál. A keretünk legnagyobb része egyben marad. 1-2 poszton lesznek változások, erősítések, tehát szinte ugyanaz a csapat marad jövőre is. Azt is elmondhatjuk, hogy nem csak egy évre gondolkodunk előre, az edzőnkkel és számos meghatározó játékosunkkal 2025-ig érvényes szerződést kötöttünk.  A tavaly összeállt csapat már közel volt ahhoz, hogy az Erste Liga döntőbe jusson, úgy is, hogy még nem éreztük teljesen késznek erre. Mondhatjuk azt is, hogy a jövő szezon csapata játszott az idén. Most már tudjuk, mire lehetünk képesek, most összeforrottabban, egymást jól ismerve léphetnek jégre. A biztos anyagi háttér klubelnökünknek, Balázs Attilának és más támogatóknak köszönhetően most is rendelkezésre áll ehhez. Nem akarunk nagy célokat kitűzni most, de nyilván szépek a reményeink…

Hajrá Gyergyó!