Előttünk a rájátszás, várjuk, hogy jöjjön az Erste Liga szezon legfontosabb része. De még mielőtt ide érnénk, Szilassy Zoltán vezetőedzőt kértük, értékelje, milyennek látta ő a Gyergyói Hoki Klub idei alapszakaszát.

Az volt a célkitűzés, hogy rájátszásba kerüljünk, és lehetőleg pályaválasztóként vághassunk neki a szezon legfontosabb részének. Ez teljesült. Mennyire elégedett az edző az eddigi 36 Erste Liga mérkőzésünkkel?
Az összképpel maximálisan elégedett vagyok. A tabella elején végeztünk, szorosan az első helyezett mögött és előnnyel a többi ellenfélhez képest. Úgy tudom, a Gyergyó ilyen jól még nem szerepelt alapszakaszban, örülök, hogy részesei lehettünk ennek, jó pozíciót teremtettünk magunknak a rájátszásra. De igazából nincs ennek óriási jelentősége. Mostantól egy új bajnokság kezdődik. Az alapszakaszt arra kell használni, hogy fejlődjön a csapat, tanuljunk magunkból és az ellenfelekből.  Most kell megmutatni, hogy mit tanultunk, és a rájátszásban kell a legjobban játszani. Tetszett, hogy végig nagyon kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottunk, 79 pontot szereztünk, ami egy nagyon szép szám. Én egyébként arra számítottam, hogy több vereségünk lesz, hogy több lesz a körbeverés: talán jó is lett volna egy mélyebb gödör, hiszen onnan mindig jó felkapaszkodni és az erőt ad a csapatnak. Egy kisebb gödröt az utolsó magyarországi túrán éreztem, de itthon a formánk ismét felfele kezdett jönni. Jól mentünk a Fehérvár ellen és a Dunaújvárossal egyik legjobb meccsünket játszottuk, még akkor is, ha nem tudtunk nyerni.  65 percig nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, és persze, bosszant, hogy nem lőttük be akkor a harmadik gólt, de legfontosabb, hogy a helyzeteink meglegyenek. Ha a lövés a vasra megy, vagy a kapus fog ki nagy napot, az benne van, de az a legkisebb kijavítandó probléma.  Akkor lennék boldogtalan, ha a rájátszás előtt olyan meccset játszottunk volna, mint Székesfehérváron, amit nem is neveznék hokimeccsnek. De a lényeg, hogy most jön a rájátszás, ami egy másik jégkorong, abban kell jónak lennünk, és ehhez leraktuk az alapokat.

Mi az, amiben mást kell mutatni most a játékosoknak?
Nem szeretném egyénekre lebontani, csapatként értük el azt, amit eddig elértünk. De a rájátszás az, ami igazán érdekfeszítő, amiért játékos, edző és mindenki úgy érzi, hogy ezért érdemes ezt a sportot csinálni.  A játékosok közül voltak, akik hozták idén is azt, amit tavaly, mások előbbre léptek, de az igazi karakterek most kell előjöjjenek. Nem kell, hogy szép legyen a játék, hanem izzadni kell, vért köpni, elviselni minden fájdalmat. Aki ebben jobb, aki ezt jobban bírja, az tud messzire jutni.

Visszatérve az alapszakaszra, melyek voltak számodra azok a pillanatok, meccsek, amelyek miatt emlékezetes marad ez a sorozat?
Mi minden meccset darabokra szedünk, részleteiben elemezünk ki. Mi így nézzük a játékot. Ha ki kell emelni, akkor jó volt az első meccsünk a Fradi ellen a Tüskében, ahol védekezésben, emberelőnyben, a játék minden elemében kiemelkedőt nyújtottunk, és 1 gólon tartottuk az ellenfelet. Ugyanígy emlékezetes marad az UTE elleni 1-0 defenzív szempontból, vagy a három nyert meccsünk a BJA ellen.  

Ha a szurkolókat kérdeznénk, akkor biztosan azt emelnék ki, amikor 4-0-ról visszajöttünk Csíkszeredában. Ez emocionálisan nagy élményt jelenthetett. Nyilván nekünk is az volt, mert karaktert mutattunk, tökösek voltunk, nagyon mélyről is vissza tudtunk kapaszkodni. Edzőként engem azonban az zavart, hogy hogy a fenébe lett az 4-0? Nagyon nem tetszett, hogy egy ilyen helyzetet teremtettünk magunknak.  Persze, az jó, hogy amikor vissza kellett mászni, azt meg tudtuk csinálni. Edzői szempontból az a jó meccs, amikor egyszerűen, céltudatosan játszunk, stabilan védekezünk, és nem látványelemeket igyekszünk megcsinálni. Ez nem szurkolóbarát és lehet, hogy szurkolói szemmel nem is annyira érdekes.  

Jön az ellenfélválasztás. Biztosan megvannak már az opciók…
Több csapat van, akik közül nyugodt szívvel tudnánk választani, de ez azért is van így, mert igazából mindegy. Mindenki nagyon erős.   

Hajrá Gyergyó!