november 20, 2026

Szilassy Zoltán: a játékunk új identitásának megtanulásán dolgozunk

Több mint huszonöt tétmérkőzésen van túl a Gyergyói Hoki Klub az idény első szakaszában. A Román Kupát megnyertük, az Erste Ligában viszont egyelőre a hatodik helyen állunk. A válogatott szünetben másfél hetet tudott edzeni a csapat, amely a hétvégén a Bukaresti Steaua és a Csíkszeredai Sportklub ellen tér vissza a menetelésbe. Szilassy Zoltán vezetőedzővel az eddigi időszak tapasztalatairól, a fiatalok szerepéről, a csapatépítés kihívásairól és a célokról beszélgettünk.

Fotó: Szász Adorján

– Hogyan értékeled az idény első három hónapját?

Csalóka: kupagyőztesek vagyunk és ugyanakkor hatodikak az Erste Ligában. Az, hogy megnyertük a Románia Kupát, azt mutatja, hogy egy mérkőzésen a legjobb kerettel szemben is versenyképesek vagyunk. Azon kell dolgoznunk, hogy egy hosszabb rájátszás párharcban is jók legyünk. Mindig azt mondtam, akkor is, amikor mi voltunk a topcsapat, hogy számunkra az a legfontosabb, hogy bejussunk a rájátszásba, és addigra annyit fejlődjünk, hogy az adott körben versenyképesek legyünk. Hogy ez hány körig tart majd, az később derül ki.

A védekezésünk statisztikailag rendben van, a támadásaink minőségén kell változtatnunk. Meglepő számomra is, hogy a gólszerzéssel küszködünk, miközben attól lehetett tartani, a védekezésünk lehet a gyenge pont. Jelentősen átalakult a keretünk, távozott egy jó góllövő csatár és egy művész hátvéd (Vayrynenre és Haaranenre gondolok), valamint több olyan játékos, akik a kevésbé látványos, de rendkívül fontos munkában, a kapu előtti harcokban és a gyors döntésekben voltak erősek. Ezeket a tulajdonságokat most másoknak kell átvenniük.

– Tavaly sok helyzetünk volt minden meccsen, most jóval kevesebb.

Pontosan. Tavaly rengeteg helyzetünk volt, de nem mindig lőttük be őket. Most először a megfelelő minőségű gólhelyzetek kialakítása a feladat. A távoli lövésekből például akkor lehet igazán veszélyes lehetőség, ha van takarás a kapus előtt. Ebben is elveszítettünk olyan játékosokat, mint Dallas vagy Vincze Péter, akik ebben nagyon jók voltak.

Sok játékosunk képességei megvannak, de az egyszerű hokiban, a test-test elleni párharcokban és a kapu előtti munkában még fejlődniük kell. Meg kell tanulnunk gyorsan és jól reagálni, amikor kevés az idő és hely a jégen. Sokszor követünk el kikényszerítetlen hibákat, eladjuk a korongot, és ezekből kapunk gólt. Ezeket is ki kell küszöbölni.

– A legutóbbi magyarországi túrától mindössze egy ponttal jött haza a csapat. Ez a szokásos várható hullámvölgy volt?

Számszerűen mindenképpen hullámvölgy. Debrecenben elképesztően flegmán hokiztunk, fegyelmezetlenek voltunk. Ha Rasmus nem véd úgy, ahogy védett, akár 5-0 is lehetett volna az első harmad után, később már feljavultunk, Miskolcon viszont már egyértelmű előrelépést láttam.

Meg kell találnunk a játékunk új identitását. Látjuk, milyen irányba szeretnénk menni, látjuk, hogy mi lesz az identitásunk, de ennek az identitásnak a magunkévá tételéhez idő kell. Most mi kapunk 50 másodperccel a vége előtt egy gólt, tavaly ilyeneket lőttünk mi. Akkor több olyan játékosunk volt, aki ilyen helyzetben a különbséget tudta jelenteni, egy villanással eldönteni egy meccset. Ennek a fiatal gárdának meg kell tanulnia kezelni ezt a fajta nyomást, hogy jön az ellenfél, jön az ellenfél, nyom ránk a meccs végén.

Az kétségtelen tény, hogy volt egy fáradtságunk is. Nem fizikai, mert jól mentünk a BJA ellen is fizikálisan, vagy előtte egy héttel Brassót vertük meg azzal, hogy jobban bírtuk lábbal.

A mentális fáradtság látszott. 19 meccsünk volt október elejétől a válogatott szünetig. Döbbenetesen sok, több mint egészséges. Ötöt tudtunk edzeni, és ennek a fiatal csapatnak nagyon kell, hogy edzjen.

Fotó: Szász Adorján

Most másfél hetet edzettünk, terheltük is őket, amennyire bírtunk. Remélem, hogy lesz látszata. Remélem, hogy nem lesznek kiesőink, mert minket a sérülés sokkal jobban megvisel, mint korábban, mert a fiataljaink vannak, és rövidebb is a padunk.

– Több szurkolóban felmerült, miért a szlovákiai U20-as bajnokságban játszanak a legjobb fiatalok, amikor a felnőttcsapatban is helyük lehetne.

Tegyük fel, hogy János, Timaru vagy Moise velünk tart egy magyarországi túrára, és kap hat perc jégidőt. Ennek nincs akkora szakmai haszna, mint annak, ha a szlovákiai bajnokságban 20-25 percet játszik abban a szerepkörben, amelyben később is számítunk rá. Emberelőnyben és minden más játékhelyzetben lehetőséget kap, és felelősséget vállal.

A két felnőtt bajnokságban összesen mintegy hetven mérkőzésünk van, tehát a fiataloknak így is jut elegendő jégidő. Rotálnunk kell őket, és a terhelésükre is figyelnünk kell. Nem lehet ész nélkül csinálni a játékosnevelést, nem tehetünk olyan mentális terhet a fiatalokra, amellyel lelassíthatjuk a fejlesztésüket. Nekünk játékosokat kell nevelnünk és építenünk. Az elmúlt hétvégén például Eperjesen és Kassán játszhattak, ahol jó minőségű mérkőzéseken kaphattak elegendő jégidőt.

– Milyen célokkal folytatjuk az idényt?

Sokan előre lesajnáltak minket, hogy milyen gyengék leszünk, de azért idén már nem szűzen halunk meg: megnyertük a Románia Kupát, és még két trófeának mi vagyunk a tulajdonosai legalább március végéig. Ugyanakkor nem mi vagyunk az Erste Liga vagy a román bajnokság esélyesei. A Brassó mindkét mezőnyből kiemelkedik, de a Miskolc és a Debrecen is nagyon erős, ahogy a BJA, az Újpest és a Csíkszereda is rutinosabb kerettel rendelkezik, különösen a védelemben.

Nekünk éppen ezen a téren van a legtöbb tanulnivalónk. Nem bánom, mert hosszú távon sokat profitálhatunk abból, hogy a fiatal hátvédeink ilyen mérkőzéseken szereznek tapasztalatot. A prioritásunk továbbra is a fejlődés és a rájátszásba jutás. Lesznek vereségeink, de ez benne van, és minden mérkőzésből tudnunk kell tanulni. Természetesen mindenhol nyerni akarunk, de a sport már csak ilyen: nem mindig úgy osztják a lapokat, hogy te győzz.

Fotó: Szász Adorján

– Várható még új igazolás a szezonban?

Terveink szerint senkit nem igazolunk, ezzel a kerettel megyünk végig. Új erősítések csak akkor jöhetnek szóba, ha az történne, amit nagyon nem szeretne senki: ha olyan tartós sérüléshullám következne be, hogy a hat hátvédünkből három-négy vagy több csatárunk hosszabb időre kidől. Másként nem.

Legfrissebb
hírek